Ahogy a képeket néztem, eszembe jutott a Kadar rezsím. szerencsémre csak pár év jutott nekem belőle, de a szüleim és nagyszüleim hosszú évtizedeket töltöttek benne. Talán a Kádári éra volt a legenyhébb az összes közül.

Mégis, amint a képeket néztem eszembe jutottak a 80’s évek csövesei és pánkjai, akiket a rendőrők folyton ellenőríztek. Valamint az író olvasó találkozók, amelyeket, akkor még nem hatalmas könyvpalotákban, hanem pince színházakban tartottak. Eszembe jutottak az EDDA koncertek és még sok-sok más dolog, ami valahogyan nagyon hasonlítani látszik ezekhez a képekhez.

Természetesen a kettő nem ugyan az, hiszen az egy politikai diktatúra volt, ez pedig vallás alapú demagóg vezetés. Mégis az emberek reakciója nagyon hasonló.

Lázadás és útkeresés opresszióban.

További képek és cikk angolul

 

 

 

 

Opresszió