Mustó Péter Atya válaszol

A menekülteket különben rendszeresen gyanú veszi körül ott, ahová hivatlanul érkeznek. A náci üldözés elől menekülő zsidókat sok nyugati ország nem fogadta be. Franciaországban internáló táborba zárták őket.

A migráns szó a menekülő személyes arcát eltakarja

Ezzel hirtelen megváltozott a szóhasználat. Amíg tőlünk távol, Olaszországba érkeztek tízezrével, addig még menekülteknek neveztük őket. De amint közel kerültek hozzánk, migránsokká váltak számunkra. Idegenekké.

A menekültet nemzetközi megegyezés védi, mert veszélyben van. A menekültnek vannak jogai. A templom, a vallás ősidőkig visszamenőleg befogadja az üldözöttet, nem szolgáltatja ki őt. Mégha súlyosan vétkezett, akkor sem. A menekült megérdemli a segítséget. Ember, akinek van személyes története. Van arca.

A migráció egy szociológiai jelenség megnevezése. A migráns elsősorban nem emberi személy, hanem egy eset. Nem szorul különleges védettségre. Nem hívja fel a figyelmet arra, hogy segítségre szorul. Kalandor talán, aki új vidékekre vágyik. A migráns engem a vándor madarakra emlékeztet. Nem látom az emberi arcát.

Ha a menekült szemébe nézel, felismerheted benne az embert, aki rémületből hagyta el az otthonát, mindenét. Az életét kockáztatva rozoga csónakba száll, idegen országokba merészkedik. Mert az emberek lehetnek olyan kétségbeeseett állapotban, hogy útnak indulnak még akkor is, ha a vesztükbe mennek. Ha a bajba jutott embert látod bennük, akkor nincs különbség 1940, 1945, 1956 vagy 2015 között.

Ugyanígy, ha a 600 000 honfitársamra gondolok, akik hazájukból kivándoroltak, akkor sajnálom, hogy elmentek, kívánom, hogy megtalálják a helyüket a nagyvilágban, de nem aggódom miattuk. Kivándorlók. Csak ha a szemébe nézek egynek, akkor kezd érdekelni a sorsa igazán. Akkor válik személlyé. Fontos lesz számomra. Akkor nem a tömeget látom.

Kit hogyan érint a kerítés?

Meglep, hogy éppen az a kormány, amelyik a trianoni traumát akarja megszüntetni és a határon túli magyarokkal a nemzeti egységet törekszik erősíteni, vasfüggönyre emlékeztető kerítést épített Magyarország és Délvidék közzé. Sőt hajlandó lenne az anyaország és Erdély között is ugyanolyan elválasztó falat létrehozni. Azt kérdezem, hogyan érinti az erdélyieket ez a bezárkózás.

A történelmi falak sikere kétes

Sok fallal szembesültem már életemben. Úgy belső, lelki bezárkózottság falaival, mint külső, politikai okokból létrejött falakkal. Mindig lebontani szerettem volna őket. Láttam a vasfüggönyt, a berlini falat, a palesztinokat megfojtó falat, az Egyesült Államokat a dél-amerikaiaktól védő falat. Mintha mindegyik kétségbeesett próbálkozás lenne, hogy az élet erejét, dinamikáját feltartóztassuk.


teljes cikk

 

Migrácio 101